Borostyán Horgász Egyesület Zalalövő

A zalalövői Borostyán tó a horgászok paradicsoma

*Közgyűlési jóváhagyás: 2016. február.19-én, majd a bíróság módosításait figyelembe véve a 2016. május. 27-i közgyűlésen került elfogadásra. 

 

 

A Borostyán Horgász Egyesület

Fegyelmi Szabályzata

A Szabályzatot az Egyesület Közgyűlése

a 2016. február 19-i ülésén jóváhagyta *


A Borostyán Horgász Egyesület

Fegyelmi Szabályzata

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések, a horgászat során tanúsítandó kulturált emberi magatartás jogi és etikai szabályait rögzítik, valamint a halállomány és a természeti környezet védelmét biztosítják.

Ezen előírások érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében a Borostyán Horgász Egyesület az alábbi Fegyelmi Szabályzat szerint rendelkezik:

A fegyelmi eljárás célja

1.§

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a horgászrendek, az Alapszabály, az Egyesület testületi szervei által hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló marasztalással az elkövető és más horgász visszatartása hasonló magatartástól.

Fegyelmi vétségek

2.§

Fegyelmi vétséget követ el az a horgász egyesületi tag:

a)      aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak;

b)      akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos, illetve horgászattal összefüggő környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;

c)      aki a halászattal és horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, az üzemtervek, a horgászrendek, az egyesületi alapszabály, az egyesület szerveinek működési szabályzatai, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy a horgászszervek Alapszabályszerű működését veszélyezteti.

d)     aki mint választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő, kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve elhanyagolja;

e)      aki az Egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szervek idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít;

f)       aki vendégének a társadalmi együttélés szabályai ellen vétő magatartását horgásztanyán vagy horgászat közben nem a tőle elvárható módon igyekszik megakadályozni.

Fegyelmi büntetések

3.§

1)      Fegyelmi büntetések:

a)      figyelmeztetés;

b)      írásbeli megrovás;

c)      a fegyelmi határozatban megjelölt vízterületről, vagy valamennyi horgászkezelésben lévő vízterületről, illetve horgásztanyáról meghatározott időre szóló kitiltás;

d)     tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése

e)      horgászattól meghatározott időre történő eltiltás.

2)      Az Egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett, a 2.§ d) pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3.§ 1) bekezdés a) b) pontjában megjelölt (figyelmeztetés, írásbeli megrovás) fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségéből való visszahívását.

3)      A 3.§ 1) bekezdés c) és d) pontja szerinti fegyelmi büntetések leghosszabb időtartama két év.

4)      A 3.§ 1) bekezdés e) pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama öt év.

5)      A 3.§ 1) bekezdés c), d), és e) pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása – rendkívüli méltánylást érdemlő esetben – legfeljebb két évi próbaidőre felfüggeszthető. Nem kerülhet sor azonban felfüggesztésre, ha a 3.§ 1) bekezdésének e) pontja alapján a horgászattól való eltiltás időtartama az egy évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés végrehajtása nem rendelhető el. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a felfüggesztés próbaideje alatt újabb fegyelmi vétséget követ el, és emiatt vele szemben ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

4.§

1)      A 3.§ 1) bekezdés e) pontja alapján hozott fegyelmi határozottal összefüggésben a kiadott horgászjegyet és a területi engedélyeket a határozat jogerőre emelkedésekor – a büntetés időtartamára, vagy az év teljes hátralevő részére – minden esetben vissza kell vonni.

5.§

1)      Jelen Fegyelmi Szabályzat alkalmazása és értelmezése során

a)      Rendkívül súlyos fegyelmi vétségnek minősülnek különösen a Fegyelmi Szabályzat 21.§ 1-4. pontjában nevesített magatartások

b)      Súlyos fegyelmi vétségnek minősülnek különösen a Fegyelmi Szabályzat 21.§ 5-22. pontjába nevesített magatartások

c)      Csekély súlyú fegyelmi vétségnek minősülnek a Fegyelmi Szabályzat 21.§ 1-22. pontjaiban külön kifejezetten nem nevesített, olyan kisebb tárgyi súlyú fegyelmi vétségek, amelyek az eljárás alá vont horgásztárs részéről a kellő gondosság, és körültekintés elmulasztásából fakadóan valósulnak meg, és enyhébb megítélés alá esnek (pl. méreten aluli hal dobva történő visszahelyezése a vízbe, pl. a szomszédos horgászhoz a helyi horgászrendben meghatározottnál közelebb történő elhelyezkedés.)

2)      Akivel szemben a 3.§ 1) bekezdésének e) pontja alapján két évet meghaladó időtartamú fegyelmi büntetést szabtak ki, a büntetés letöltése után csak abban az esetben kaphat újból horgászjegyet, ha előzetesen ismét vizsgát tesz horgászati ismeretekből.

Hatáskörök, illetékesség

6.§

1)      Hatáskör:

A Fegyelmi vétségek elsőfokú elbírálása:

a)      a Fegyelmi Bizottság első fokon jár el az Egyesület valamennyi fegyelmi ügyében, kivéve a Fegyelmi Bizottság saját tagjait érintő fegyelmi ügyben.

b)      az Elnökség első fokon jár el a Fegyelmi Bizottság tagjait érintő fegyelmi ügyben.

A Fegyelmi ügyek másodfokú elbírálása:

c)      az Elnökség másodfokon jár el, - az Egyesület választott testületének tagját, vagy megbízott tisztségviselőjét érintő ügyek kivételével – az egyesületi tagok fegyelmi ügyeiben hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezés elbírálása során.

d)      a Közgyűlés másodfokon jár el az Egyesület választott testületének tagját, vagy megbízott tisztségviselőjét érintő (azaz az Elnök, Alelnök, Titkár, Elnökségi tagok, Felügyelő Bizottság tagjait, és a Fegyelmi Bizottság tagjait) elsőfokú fegyelmi határozatok elleni fellebbezések elbírálása tárgyában.

2)      Illetékesség:

A fegyelmi eljárásra az, az Egyesület illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésének évében a horgászjegyet kiváltotta.

Kettős tagság esetében, ha a fegyelmi vétséget elkövető személy az eljárást elrendelő horgászegyesületből kilép, az eljárás lefolytatását a másik horgászegyesületnél kezdeményezni kell.

Olyan kettős tagság esetében, amikor a fegyelmi vétséget elkövető személy egyik horgászegyesületnél sem váltott horgászjegyet, az eljárás lefolytatására az az egyesület illetékes, ahol a fegyelmi vétség elkövetésre került.

Általános szabályok a fegyelmi ügyek elbírálásához

7.§

1)      A halőrök, társadalmi ellenőrök, vízhasznosító területi engedélyt kibocsátó szervezet, kötelesek, míg bármely más személyek pedig jogosultak a tudomásukra jutott fegyelmi vétséget az Egyesület Elnökének (Elnökségnek), az Egyesület Elnökéhez címzetten haladéktalanul bejelenteni. (Az elnök esetleges fegyelmi vétségéről az Elnökséget kell értesíteni.)

A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentés alapjául szolgáló magatartás (fegyelmi vétség) rövid ismertetését, az elkövetés időpontjának és helyének pontos megjelölését, valamint az elkövető és az esetleges tanúk személyét, és adatait. A bejelentést akkor is meg kell tenni, ha az elkövető más horgászegyesület tagja. Ilyen esetben az Egyesület Elnöke közvetlenül az illetékes egyesületnél kezdeményezheti a fegyelmi eljárást.

2)      Az Egyesület Elnöke a hozzá érkező bejelentést köteles haladéktalanul megvizsgálni. Ha a rendelkezésre álló adatok egyértelműen bizonyítják a fegyelmi vétség elkövetését – az első ízben előforduló, vagy csekélyebb súlyú fegyelemsértés esetén – az Elnök mellőzheti a fegyelmi eljárás elrendelését, és saját hatáskörében eljárva figyelmeztetést, vagy írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szabhat ki. Erről is írásbeli határozatot kell hozni, és azt az elkövetővel közölni kell azzal, hogy a határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül kifogással élhet. Kifogás esetleges benyújtása esetén, az Elnök köteles az elkövetővel szemben, az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni.

Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén (ilyennek minősül a Fegyelmi Szabályzat 21.§ 1-4 pontjaiba ütköző magatartás megvalósítása) a fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg az Elnök írásbeli határozattal, felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére, illetőleg horgászatra vonatkozó jogát. Ezt a határozatot meg kell küldeni az eljárás alá vontnak azzal, hogy a határozat a Fegyelmi eljárás tárgyában meghozandó érdemi határozattal szembeni jogorvoslat keretében sérelmezhető.

3)      A Fegyelmi Szabályzat 2.§ a) és b) pontjába ütköző esetekben az Egyesület Elnöke köteles a fegyelmi eljárást is elrendelni azok esetében, akik ellen (halászattal, horgászattal) összefüggő, szándékos bűncselekmény, vagy szabálysértés miatt jogerős marasztaló határozat született, illetve akit horgászattal kapcsolatos környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak.

Az Egyesület ugyanis azt az elvet vallja, hogy az egyidejűleg halászattal, horgászattal összefüggő szándékos bűncselekmény, vagy halgazdálkodással (halászattal, horgászattal), illetve környezetvédelmi szabálysértéssel kapcsolatos fegyelmi vétség esetén, az állami felelősségre vonás mellett az Egyesületen belül a Fegyelmi Szervnek is szükséges a fegyelmi eljárást lefolytatni az elkövető horgásszal szemben.

4)      Az etikai szabályok megsértése nem képez fegyelmi vétséget, azonban a fegyelmi ügy tárgyi súlyának körében az elbírálásánál mérlegelni kell a horgászat etikai szabályaiba ütköző magatartást is.

5)      A Fegyelmi Szabályzat 4.§ 1) bekezdése értelmében a horgászattól meghatározott időre történő eltiltás esetén, a fegyelmi határozattal összefüggésben, a kiadott horgászjegyet és a területi jegyeket a határozat jogerőre emelkedésekor – a büntetés időtartamára, vagy az év teljes hátralévő részére – minden esetben vissza kell vonni, abban az esetben is, ha a horgászt olyan vízterületről tiltják ki, amelyre területi jegye nem érvényes.

6)      A fegyelmi eljárás keretében hozott döntéseket – ideértve az Egyesület Elnökének saját hatáskörében 7.§ 2) pont szerint hozott határozatait is – be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványába és át kell vezeti az egyesületi nyilvántartó karton megfelelő rovatába. (16.§ szerint)

Kitiltást, a tagsági jogok felfüggesztését, eltiltást tartalmazó határozat esetén fel kell tüntetni a büntetés időtartamának első és utolsó napját is.

A bejegyzés a jogerős döntés hozatalára jogosult fegyelmi eljárást lefolytató szerv feladata (Elnök, Elnökség, Közgyűlés).

7)      A jogerős fegyelmi határozatok rendelkező részeit az évi rendes Közgyűlésen ki kell hirdetni.

8)      Az esetlegesen szabálysértést is megvalósító fegyelmi vétség elkövetése esetén az elkövető ellen a fegyelmi eljárás elrendelésén túl, a szabálysértési feljelentést is meg kell tenni. Az ilyen szabálysértés elbírálása az elkövető lakhelye szerinti illetékes önkormányzat szakigazgatási szerve hatásköre.

Az eljárás megindítása

8.§

1)      Fegyelmi eljárás csak az egyesület tagja ellen, és kizárólag írásban rendelhető el. A fegyelmi eljárás elrendelésére irányuló írásbeli értesítésben röviden ismertetni kell a fegyelmi eljárás elrendelésének alapjául szolgáló magatartást, és meg kell jelölni a lefolytatásra jogosult fegyelmi szervet, továbbá amennyiben erre sor került, a megbízatás ellátására vonatkozó jog, illetve a horgászati jog felfüggesztésére vonatkozó tény közlését.

A fegyelmi eljárást elrendelő értesítést az eljárás alá vontnak, továbbá az elsőfokú eljárás lefolytatására jogosult fegyelmi szervnek is meg kell küldeni, ez utóbbinak valamennyi irattal együtt.

2)      A fegyelmi eljárás elrendelésére az Elnök, akadályoztatása esetén az Alelnök jogosult.

3)      Az Egyesület Elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek ügyében a tudomására jutásától, illetve az írásbeli bejelentés kézhezvételével haladéktalanul intézkedni köteles, és a fegyelmi eljárás elrendeléséről, - a 7.§ 2) pont első fordulata kivételével - 8 napon belül, határozni köteles.

Ha a horgászegyesület tagja a 2.§ a), b) pontjában foglalt cselekményeket követte el, az egyesületi fegyelmi eljárás elrendelése, és lefolytatása kötelező.

Rendkívül súlyos fegyelmi vétség – ilyennek minősül a Fegyelmi Szabályzat 21.§ 1-4 pontjába ütköző magatartás - alapos gyanúja esetén a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre a fegyelmi végség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére, illetve a horgászatra vonatkozó joga a fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg felfüggeszthető.

4)      Az Egyesület Elnöke, a tudomására jutott adatokból egyszerűen megállapítható tényállás alapján csupán csekélyebb súlyú (5.§ c. pont) és/vagy első ízben megvalósuló fegyelmi vétség esetén, az Elnök saját hatáskörében eljárva, - a 7. § 2) pont első fordulata alapján, - a fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével, a 3.§ 1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti fegyelmi büntetést (figyelmeztetés, írásbeli megrovás) alkalmazhat, amelyet szintén írásba kell foglalni.

5)      Ha az Elkövető, az Elnök ezen intézkedése ellen, a közléstől számított 15 napon belül kifogással él, vagy az Elnök köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni, és az ügyet a hatáskörrel rendelkező fegyelmi szervnek megküldeni.

6)      A 8.§ 4. pontban szabályozott eljárás esetén értelemszerűen alkalmazni kell a 7.§ 6. pontjában foglalt rendelkezéseket.

Elévülés

9.§

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától 6 hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy éves elévülési idő a büntető vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

A fegyelmi szervek működése

10.§

1)      A fegyelmi szerv ülése akkor határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a fegyelmi szerv tagjainak a fele, plusz egy fő jelen van.

A fegyelmi szerv határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

2)      Nem járhat el a konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, avagy sértettnek egyenes ágbeli rokona, házas - vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal, vagy sértettel munkajogi alá-, vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható el.

3)      Fellebbezés folytán, az ügy másodfokú elbírálásában, a másodfokú eljárásban – a fentieken túl - nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki a felülvizsgált határozat meghozatalában, illetőleg – vizsgálóbiztosként – az azt megelőző eljárásban részt vett.

Eljárási szabályok

11.§

1)      A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról,  ennek érdekében a tényállás tisztázása céljából a szerv tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.

2)      A fegyelmi szerv Elnöke a fegyelmi ügy tárgyalását a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló értesítés, és az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy – szükség esetén – további okiratok beszerzését elrendelni. További adatok beszerzésére 30 napon belül kerülhet sor.

3)      Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben kell megidézni. Az idézésben fel kell tüntetni a fegyelmi eljárás tárgyát képező fegyelmi vétség pontos megjelölését, továbbá az annak alapjául szolgáló magatartást. Figyelmeztetni kell arra is, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit a fegyelmi szerv felé írásban, avagy legkésőbb a kitűzött tárgyaláson szóban bejelentheti, illetve  az általa meghallgatni kért tanúkat a tárgyalásra elő is állíthatja, okiratait legkésőbb a fegyelmi szerv ülésén csatolhatja.

4)      Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során nyomban elismerte, és ennek tényét a feljelentésen aláírásával megerősítette, a bizonyítás felvételét mellőzni lehet, ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az eljárás alá vontat megidézni, és megnyilatkoztatni.

A vétség elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítás felvételét, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halőr, halászati társadalmi ellenőr stb.) tette, és a fegyelmi vétség elkövetését rajta kívül legalább egy tanú aláírásával, egyetértésével igazolja. A bizonyítás felvételének mellőzése esetén – csak a 3.§ 1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet alkalmazni.

5)      A fegyelmi tárgyalásra szóló idézés kézhezvétele, és a tárgyalás kitűzött időpontja között, legkevesebb 8 napnak kell eltelnie. Azok, akiknek a tárgyaláson való tanúkénti meghallgatása szükséges, megidézhetők. A fegyelmi tárgyalásra szóló idézés kézbesítettnek tekintendő abban az esetben is, ha az idézés átvételét megtagadták, - az átvétel megtagadása napján, illetve az idézés második postai kézbesítése megkísérlésének napján követő 5. munkanapon, - ha az iratot nem vették át.

6)      A fegyelmi tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont tag kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni, amennyiben azt erkölcsi okok indokolják. A fegyelmi szerv elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.

7)      A fegyelmi tárgyalást, a fegyelmi szerv Elnöke vezeti. Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólásával, vagy egyébként zavarja, a teremből – figyelmeztetés után – kiutasíthatja, és ellene az elrendelésre jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy a szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezheti. A fegyelmi szerv elnöke megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az esetleges elfogultsági körülményeket. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén a kifogásolt tag nyilatkozata, és azok vizsgálata alapján – a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében – a szerv kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy megtagadásáról. Ezt követően a fegyelmi szerv elnöke ismerteti az ügyet. Kihallgatja az eljárás alá vont tagot, aki jogosult a fegyelmi eljárás keretében védekezését előadni, okiratot csatolni, és általa megjelölt tanúk meghallgatását kérni. A fegyelmi szerv elnöke ezt követően meghallgatja a tanúkat, ismerteti a csatolt okiratokat. A fegyelmi szerv tagjai a meghallgatottakhoz kérdést intézhetnek.

8)      Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő adat áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és határozatot hoz. A  fegyelmi szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben vizsgálja és értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást, és hozza meg döntését.

9)      A fegyelmi szerv a tárgyalást csak rendkívüli esetben, és maximum egy alkalommal, és legfeljebb 8 napra napolhatja el, ha a tényállás tisztázása ezt elengedhetetlenné teszi.

12.§

1)      A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a fegyelmi tárgyalás helyét, idejét, a fegyelmi szerv megnevezését, tagjai nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglalkozását, egyesületének nevét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát, a tanúk vallomásának lényegét és az elhangzott indítványokat tartalmaznia kell.

2)      A jegyzőkönyvet a fegyelmi szerv tagjai és - amennyiben a jegyzőkönyvet nem a fegyelmi szerv valamelyik tagja vezet – a jegyzőkönyvvezető írja alá.

13.§

1)      A fegyelmi szerv zárt ülésén tanácskozva hozza meg határozatát, amelyet az Elnök szóban, nyilvánosan azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.

2)      Ha a fegyelmi szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy

a)      terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség;

b)      a terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg

c)      a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható;

d)     terhére rótt fegyelmi vétség elévült,

a fegyelmi szerv az eljárást határozattal megszünteti.

Ha a fegyelmi szerv, az eljárás eredményeként a fegyelmi vétség elkövetését alaposnak találja, az eljárás alá vont terhére a fegyelmi vétség elkövetését megállapítja, és vele szemben fegyelmi büntetést szab ki.

A fegyelmi szerv határozatát írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész a fegyelmi szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, továbbá a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza.

A fegyelmi határozat második – rendelkező – része az elkövetett fegyelmi vétség megjelölését, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést, és a jogorvoslati jog tekintetében nyújtott kioktatást tartalmazza.

A határozat harmadik – indoklási – része a fegyelmi szerv által az ügyben megállapított tömör tényállást, a bizonyítékok konkrét megjelölését, azok értékelését, és a fegyelmi szerv döntésének ténybeli indokait, a súlyosbító és enyhítő körülményeket, továbbá a kiszabott fegyelmi büntetés indokait tartalmazza.

14.§

1)      A már indoklást is tartalmazó írásba foglalt határozatot, az eljárás alá vont taggal (jogi képviselőjével) – amennyiben jelen van – a kihirdetéskor kell átvetetni és az átvétel tényét írásban is rögzíteni, vagy tértivevényes ajánlott levélben az eljárás alá vont személy (és képviselője) részére 8 napon belül postai úton kell megküldeni. Tértivevényes ajánlott levélben meg kell küldeni továbbá a határozatot az eljárást kezdeményező, és a fegyelmi eljárást elrendelő szervnek vagy személynek.

Fellebbezés

15.§

1)      Az elsőfokú fegyelmi szerv határozata ellen fellebbezéssel élhet: az eljárás alá vont tag, továbbá a fegyelmi eljárás elrendelője.

Az elsőfokú fegyelmi szerv határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek. A Fellebbezést az elsőfokú fegyelmi szervnél kell írásban – a fellebbezés indokait is taglalva – bejelenteni.

2)      A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi szerv elnöke – az ügy irataival együtt – a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú fegyelmi szervnek.

3)      Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést alaptalannak találja, az elsőfokú fegyelmi szerv döntését helybenhagyja. Egyéb esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, illetve a 13.§ 2) pont a)-d) esetekben, az elsőfokú fegyelmi szerv döntésének hatályon kívül helyezése mellett a fegyelmi eljárást megszünteti.

4)      A fellebbviteli szerv az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.

5)      Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs.

Az Alapszabályban rögzített, bíróság előtti megtámadás Alapszabály-, vagy jogszabálysértő döntés esetén biztosított. (Alapszabály V. fejezet)

6)      Amennyiben az elsőfokú fegyelmi szerv határozata ellen, a 15.§ 1) bekezdésben megjelölt határidőben fellebbezés az arra jogosulttól nem érkezik, az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak, a lemondáskor jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősítő záradékkal látja el. A záradékkal ellátott határozat egy példányát, továbbá – fellebbezés esetén – a másodfokú fegyelmi határozat két példányát az egyesület fegyelmi szerve köteles haladéktalanul megküldeni az illetékes megyei fegyelmi bizottságnak.

7)      Ha a 3.§ 1) bekezdésének c) pontja alapján a horgászt nem az Egyesület, hanem más horgászszerv kezelésében lévő vízterületekről tiltották ki, a jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni a vízterület kezelőjének is.

Fegyelmi büntetések nyilvántartása

16.§

1)      A 3.§ 1) bekezdésének a), b), c), d), és e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványába és egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a 3.§ 1) bekezdés c), d), és e) pontjaiban meghatározott  fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

2)      A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. (pl. az eljárás során az elkövetőnek horgászathoz való joga felfüggesztésére került sor, és horgászjegyét átmenetileg bevonták, mely bevonás beszámít a jogerős fegyelmi határozatban kiszabott időtartamba) Ilyen intézkedés hiányában a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztásra a joggyakorlás lehetőségétől (tehát pl. a horgászattól való eltiltást horgászigazolványba bejegyzik, és állami horgászjegyét bevonják.)

3)      Az 1) bekezdésben meghatározott bejegyzés – ha arra lehetőség van, a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetésre kerül az elkövető horgászigazolványába és egyben bevonásra kerülnek a 4.§ 1) pontjában meghatározott okmányok is. Amennyiben erre nincs lehetőség – mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson – ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt fegyelmi szerv köteles megtenni. Ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az elsőfokú határozatot hozó fegyelmi szervet terheli.

4)      A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét az évi rendes közgyűlésen ki kell hirdetni.

Újrafelvétel

17.§

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a fegyelmileg sújtott személy az ügy újrafelvételét kérheti, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre nézve olyan új bizonyítékot jelöl meg, mely az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére, és ennek eredményeként jóval kedvezőbb, vagy az eljárást megszüntető határozat hozatalára alkalmas. Az újrafelvétel elrendelése vagy az újrafelvételi kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület jogerős fegyelmi döntését meghozó fegyelmi szerv hatáskörébe tartozik. Az újrafelvételt elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Az eljárásra egyebekben a fegyelmi eljárás általános rendelkezései irányadóak.

Fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzése

18.§

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelte után, az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését, a jogerős döntést meghozó fegyelmi szervtől írásban kérheti, ha a határozat a 3.§ 1) bekezdés e) pontjában foglalt egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés legalább felét az eljárás alá vont tag már letöltötte. A fegyelmi ügyben jogerős döntést meghozó fegyelmi szerv a büntetés további végrehajtásának mellőzését kizárólag különösen indokolt esetben, és csak akkor rendelheti el, ha az elkövetőre kiszabott jogerős büntetésből, legalább 1 év eltelt, és az eljárás alá vont tag, annak tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult.

Eljárás ifjúsági taggal szemben

19.§

1)      Ifjúsági tag (14-18 év) által elkövetett jogsértés esetén az ifjúsági tag életkorából, horgászattal kapcsolatos ismereteinek, tapasztalatainak hiányából adódó szabálytalanságok esetén elsődleges szempontként a nevelés, tanítás elveit kell szem előtt tartani.

Ezért az ifjúsági taggal szembeni fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén – súlyos fegyelmi vétségek tekintendő és ekkénti elbírálás alá eső esetek kivételével – meghatározó jelleggel figyelmeztetés, vagy írásbeli megrovás szankciót kell alkalmazni.

Az ifjúsági taggal szemben lefolytatott fegyelmi eljárás alapkövetelménye a törvényes képviselő jelenléte, akit a fegyelmi tárgyaláson meg kell hallgatni.

2)      Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni az ifjúsági felelős véleményét is.

A horgász fegyelmi büntetések nemének, mértékének meghatározása

és általános elvei

20.§

1)      Ha a fegyelmi szabályzat másként nem rendelkezik, a szándékos és gondatlan elkövetést egyaránt büntetni kell. A fegyelmi vétség megvalósulásának szempontjából irreleváns, hogy az elkövető ténylegesen lemérte-e a méreten aluli halat, vagy csupán becsléssel állapította meg (maga vagy mások) a hal hosszát, és ítélte azt méretesnek, mivel a horgász személyesen köteles meggyőződni a kifogott hal hosszáról!

2)      A horgászati szabályok ismeretének hiánya, senkit sem mentesít a felelősségre vonás alól. Helyi érvényű szabály – pl.: rendkívüli tilalmi időről, vagy az országosnál szigorúbb méretkorlátozásról – esetében ugyanakkor vizsgálandó, hogy a helyi érvényű szabály, (rendelkezés) megfelelően közzétételre került, és az elkövetőnek kellő gondosság tanúsítása mellett arról tudnia kellett-e. Az év közben bevezetett szigorító rendelkezések megszegése esetén ez a körülmény kiemelten vizsgálandó az elkövetett vétség kapcsán. Ismeretlen vízterületen történő horgászat megkezdése, ugyanis a horgász köteles az esetleges helyi szabályokról tájékozódni!

3)      Vétség hiányában nem szabható ki fegyelmi büntetés olyan személyre, aki valamennyi helyi jellegű korlátozó rendelkezést nem ismert, és a körülményeknél fogva a tőle elvárható gondosság tanúsítása mellett sem volt köteles azt ismerni (mert pl. nem tették közzé). Azt, hogy az adott esetben az elvárható gondosság mire terjed ki, esetenként kell elbírálni.

4)      A fegyelmi büntetést a cselekmény tárgyi súlyosságához igazodóan, az elkövető javára írható enyhítő körülmények, illetőleg a terhére róható súlyosbító körülmények figyelembevételével kell kiszabni, melynek során, az adott egyesületben, vagy vízterületen a horgászfegyelem fenntartásához, illetőleg megszilárdításához fűződő érdekekre is figyelemmel kell lenni.

5)      A fegyelmi büntetések kiszabása során figyelembe kell venni az enyhítő vagy súlyosbító körülményeket. Az enyhítő körülmények túlsúlya esetén sor kerülhet - a 22.§ 5)-22 bekezdésében leírtaknál - rövidebb időtartamú, esetleg próbaidőre felfüggesztett eltiltásra vagy írásbeli megrovás alkalmazására is. A cselekmény tárgyi súlyosságát növelhetik az elkövetés körülményei: a nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett, avagy másokban megbotránkozást keltő, vagy másokat is fegyelmi vétség elkövetésére sarkalló cselekmények, szigorúbb megítélés alá esnek. A cselekmény tárgyi súlyának megítélésénél figyelembe kell venni a magatartás esetleg káros következményeit is. (károkozás eredménye) Az enyhítő, illetőleg a súlyosbító körülmények egyedileg ügyenként értékelendők, ezek teljes körű felsorolása nem lehetséges.

Enyhítő körülmény pl. az, ha az elkövető

-          fiatal felnőtt korú

-          kezdő horgász,

-          súlyos betegségben szenved

-          a fegyelmi vétség elkövetését elismerte

-          tettét őszintén megbánta.

A példaként felsorolt okok nem szükségképpen, és nem minden fegyelmi vétség esetén számítanak enyhítő körülménynek. Ha pl. valaki tettlegesen bántalmazza a halőrt, akkor nem enyhítő körülmény, hogy kezdő horgász. Általában nem enyhítő, sőt súlyosbító körülmény, ha az elkövető italos állapotban követte el a fegyelmi vétséget (pl. az egyesület közgyűlésén botrányt okoz).

Önmagában véve a hosszabb ideje fennálló egyesületi tagság sem enyhítő körülmény. Az a tény, hogy az elkövető ellen még nem volt fegyelmi eljárás, csak hosszabb egyesületi tagság esetén és csak olyankor értékelhető enyhítő körülményként, ha az elkövető rendszeresen szigorúan ellenőrzött vízterületen horgászik. (Gyengén ellenőrzött vizeken ugyanis előfordulhat, hogy az elkövető sorozatosan követett ugyan el fegyelmi vétséget, s mindössze azért nem folyt még ellene fegyelmi eljárás, mert nem érték tetten.)

Súlyosbító körülmény, ha pl. az elkövető

-          már korábban is követett el hasonló fegyelmi vétséget;

-          tettét italos állapotban követte el;

-          megpróbálta fondorlatosan félrevezetni a fegyelmi ügyben eljáró szervet;

-          a horgászmozgalomban betöltött tisztsége vagy megbízatása folytán fokozott mértékben köteles lett volna példaadó magatartást tanúsítani.

A Horgászegyesületi fegyelmi eljárás keretében kiszabható fegyelmi büntetések fajtái, és mértéke

21.§

1)      Tiltott eszközökkel folytatott jogtalan halfogási tevékenység, az esetleges zsákmány mennyiségre vonatkozó tekintet nélkül fenékzsinórozás, dobó, vagy emelőháló használata (az 1x1 m-es csalihalfogó háló kivételéve), speciális gereblyéző felszerelés használata stb.

                                                                                                        5 év eltiltás

2)      Az ellenőrzésre jogosult személy (halőr, társadalmi halőr, mezőőr, rendőr stb.) tettleges bántalmazása

                                                                                                        5 év eltiltás

3)      Horgászat során a horgászattal összefüggő okból (pl. jelölt hellyel kapcsolatos vita miatt) más horgász, illetőleg egyesületi vezető tettleges bántalmazása

                                                                                                        5 év eltiltás

Megjegyzés: nem vonható felelősségre, aki jogos védelmi helyzetben cselekszik, tehát pl. az ellene vagy más horgász, illetőleg az ellenőrzésre jogosult személy ellen irányuló támadás elhárítása érdekében alkalmaz, indokolt mértéket meg nem haladó erőszakot.

4)      Az ellenőrzésre jogosult személlyel szembeni kulturálatlan magatartás (sértegetés, szidalmazás)

                                                                                                        1-3 év

5)      Tilalmi időben folytatott horgászat, zsákmány nélkül

                                                                                                        6 hónap – 1 év

Megjegyzés: ide tartozik mind az egyes vízterületekre vonatkozó általános tilalom, mind pedig a fajlagos tilalom megszegése. Az utóbbi esetben csak akkor van helye eljárásnak, ha a felszerelésből és a csaliból egyértelműen megállapítható, hogy a horgász a tilalommal védett halfajra horgászott. (pl. csukatilalom idején az acéltőkés hármas horoggal, élő kishallal folytatott horgászat miatt helye van felelősségre vonásnak, ugyanakkor süllőtilalom kezdete előtt 30-as előkével, élő kishallal kövezés mentén való mártogatás nem minősül a csukatilalom megszegésének. Pontytilalom idején a keszegező felszerelés használata nem tiltott, de nagymérető pontyhorgon dió nagyságú csali használata fegyelmi vétség).

6)      Tilalmi időben, a tilalommal védett halfajból zsákmányul ejtése és megtartása

                                                                                            1 év – 2év

Megjegyzés: Egynél több darab hal megtartása esetén a büntetés mértéke halanként 1 évvel növekszik.

7)      Egy db méreten aluli hal megtartása

                                                                                            1 év – 2 év

Megjegyzés: Egynél több hal megtartása esetén a büntetés mértéke halanként 1 évvel növekszik.

8)      Tilalmi időben egy db méreten aluli hal megtartása (két szabály egyidejű megszegése)

                                                                                            1 év – 2 év

9)      A kifogható halak darabszámra vonatkozó korlátozásának egy db hallal való túllépése

                                                                                            6 hónap – 1 év

Megjegyzés: Ide tartozik mind a fajlagos, mind a globális darabszám korlátozás túllépése. Egynél több hal esetén a büntetés mértéke halaként egy évvel növekszik.

10)  A darabkorlátozás egy hallal való túllépése oly módon, hogy a halak között méreten aluli is van (két szabály egyidejű megszegése

                                                                                            1 év – 2 év

Megjegyzés: Egynél több hal esetén a büntetés mértéke halanként eggyel növekszik.

11)  A kősüllőre, illetőleg a méretkorlátozás alá nem eső halfajokra vonatkozó súlykorlátozásnak egy-két kg közötti mennyiséggel való túllépése

                                                                                            6 hónap

Megjegyzés: A súlykorlátozás túllépésére a Helyi Horgászrend az irányadó. Két kg-on felüli súlytúllépés esetén a büntetés minden megkezdett – két kg-on felüli – kg után 1 évvel növekszik. A súlykorlátozásnak egy kg alatti mennyiségével való túllépés esetén helyszíni figyelmeztetés, illetőleg fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével a Fegyelmi szabályzat 3.§ 4) bekezdése alapján figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabása indokolt.

12)  Érvényes területi jegy nélküli horgászat

                                                                                            1 év

Megjegyzés: Nem tartozik ide az az eset, ha valaki az ellenőrzés időpontjában bizonyíthatóan rendelkezett érvényes jeggyel – tehát nem utólag szerezte be -, de területi jegyét otthon felejtette. Ilyenkor első esetben figyelmeztetés, egy éven belül ismétlődés esetén pedig a Fegyelmi Szabályzat 3.§ 4) bekezdése szerinti eljárás indokolt.

13)  Tiltott helyen való horgászat

                                                                                            3 - 6 hónap

14)  Az éjszakai horgászat tilalmának megszegése

                                                                                            6 hónap – 1 év

15)  Szabályos horgászeszközökkel, de szabálytalan módon való horgászat, a gereblyézés kivételével (behordás, sleppelés nem kézben tartott bottal)

                                                                                            3 – 6 hónap

16)  Szabályos horgászeszközökkel való gereblyézés

                                                                                            1 – 2  év

17)  A használható horgászfelszerelések (botok) számára vonatkozó korlátozásnak egy bottal való túllépése

                                                                                            1 év

Megjegyzés: A büntetés minden további bot után 1 évvel növekszik.

18)  Az egy horgászfelszerelésben alkalmazható horgok számának egy horoggal való túllépése

                                                                                            írásbeli megrovás – 3 hónap

Megjegyzés: A büntetés minden további horog után 3 hónappal növekszik.

19)  A zsákmány bejegyzésének elmulasztása a fogási eredménynaplóba

                                                                                            3 – 6 hónap

20)  Az ellenőrzésre jogosult személy felhívása esetén a horgászatra jogosító igazolványok felmutatásának vagy a horgászzsákmány megmutatásának megtagadása, feltéve, hogy más szabálytalanság nem történt

                                                                                            1 – 2 év

Megjegyzés: Ha bizonyítást nyer, hogy az ismertetett jogellenes magatartásra azért került sor, mert a horgász nem rendelkezett érvényes területi engedéllyel, illetőleg horgászzsákmányában méreten aluli hal is volt, vagy a zsákmány meghaladta a darab-, vagy súlykorlátozást, a fegyelmi büntetés alapvetően az utóbbi említett – súlyosabb megítélés alá eső – cselekmények alapján kell megállapítani és a büntetés mértékét meg kell növelni az ellenőrzés jogtalan akadályozása miatt.

21)  A partvédőmű kárt vagy veszélyt okozó rongálása, illetőleg a környezetvédelmi szabályok súlyosabb megszegése (pl. gépjármű fáradt olajának a vízbe eresztése)

                                                                                            1 – 2 év

22)  Az egyesület szabályaiban foglaltak megszegése, az Egyesület vezető szervei határozatainak be nem tartása

                                                                                            figyelmeztetés – 1 év

Az 1-22. alatti pontokban kifejezetten nem nevesített vétségek fegyelmi büntetésének mértékét a fegyelmi szerv – az elkövetett cselekmény tárgyi súlyához igazodóan – határozza meg.

Zalalövő, 2016. február ……

 

 

A jelen, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Fegyelmi Szabályzatot, mint a Borostyán Horgász Egyesület Fegyelmi Szabályzatát, a Borostyán Horgász Egyesület Közgyűlése a 2016. február …… napján megtartott ülésén hagyta jóvá.

          ........................................................                                                                            

            A Borostyán Horgász Egyesület                                  Jegyzőkönyv-vezető

                                Elnöke                                                                     

          ........................................................                                                                            

                    Jegyzőkönyv-hitelesítő                                       Jegyzőkönyv-hitelesítő

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 15
Tegnapi: 61
Heti: 536
Havi: 1 288
Össz.: 20 370

Látogatottság növelés
Oldal: Fegyelmi szabályzat
Borostyán Horgász Egyesület Zalalövő - © 2008 - 2018 - zalalovohorgaszto.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: borostyán tó zalalövő napijegy ár - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »