A Borostyán Horgász Egyesülete

Alapszabálya

(egységes szerkezet)

Jelen Alapszabályt a Borostyán Horgász Egyesület Közgyűlése

a 2016. február 19-i ülésén fogadta el,

és a 2016. május 27-én megtartott ülésen meghozott módosításokkal egységes szerkezetben 2016. május 27. napján hagyta jóvá.

Az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövegezése, a 2016. február 19-i ülésen elfogadott módosítás szövegét fekete, vastagon szedett, dőlt betűvel tartalmazza, a 2016. május 27. napján megtartott ülésen meghozott módosításokat vékonyan szedett, dőlt betűvel rögzíti.

I.fejezet

A Borostyán Horgász Egyesület Azonosító Adatai

Az Egyesület neve, székhelye, működési területe és elektronikus levelezési címe, jogállása

1. Az Egyesület neve:                                  Borostyán Horgász Egyesület

Az Egyesület rövidített neve:                  Borostyán HE

1. Székhely:                                                 8999 Zalalövő, Borostyán u. 17.
2. Pecsétje:                                                  Borostyán Horgász Egyesület 8999 Zalalövő
3. A Borostyán Horgász Egyesület (továbbiakban: Egyesület) magánszemélyek által önkéntesen létrehozott civil szervezet, önálló jogi személy.
4. 5.        Az Egyesület Jogállása:

Az Egyesület önkéntesen létrehozott, a tagok közös, tartós, Alapszabályban meghatározott célja(i)nak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amely a 2013. évi V. törvény (PTK.), és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseinek megfelelően, az Alapszabályban meghatározott céljainak elérése érdekében az Alapszabályban foglaltak szerint működik, és szervezi tagjainak tevékenységét.

Céljainak megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagja az Egyesület tartozásáért saját vagyonával nem felel.

Egyesület gazdasági tevékenység céljára nem alapítható.

Az Egyesület, az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult, amelyet céljának előmozdítása érdekében kizárólag kiegészítő jelleggel végezhet.

1. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem kap, és nem is fogad el.
2. Az Egyesület működési területe:             Magyarország, Zalalövői Borostyán Horgásztó
3. 8.        Honlapja (közleményeinek

       Internetes elérhetősége):                     https://borostyanhe.wordpress.com/

1. 9.         Az egyesület elektronikus

       levélcíme:                                               borostyanto@gmail.com

1. 10.     Az Egyesület tagjainak adatait az Alapszabály – elkülönítve kezelt – mellékletét képező Tagjegyzék tartalmazza.

II. fejezet

Az Egyesület célja

Az Egyesület célja:

a)      tagjai horgászérdekeinek képviselete, valamint kedvező horgászlehetőség, horgászati feltételek biztosítása;

b)      a horgászsport fejlesztése, népszerűsítése;

c)      a horgászoknak a társadalmi rend megbecsülésére, a jogszabályok betartására, a társadalmi együttélés és a horgászerkölcs szabályainak tiszteletben tartására, a természet szeretetére való nevelése.

d)      az Egyesület kezelésében lévő horgászvíz területén a környezetvédelmi feladatok végzése.

III. Fejezet

Az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítása érdekében kifejtett tevékenysége

Az Egyesület a II. fejezetben meghatározott célkitűzések érdekében:

a)      biztosítja tagjainak a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítását, ennek keretében közzéteszi a horgászattal összefüggő jogszabályokat és ezek változását, és a horgászattal összefüggő más rendelkezéseket;

b)      ellenőrzi, hogy a tagok a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, előírásokat és az országos és helyi horgászrend szabályait betartsák;

c)      segíti a hatóságokat az orvhalászat és az orvhorgászat megelőzésében és leküzdésében, valamint a vizek tisztasága és a természet védelmében;

d)      halfogó, és a tagság kívánsága esetén egyéb sportversenyeket rendezhet;

e)      Céljai elérése érdekében gazdasági – adminisztratív - tevékenységet lát el az alábbiak szerint:

-          tagok horgászati okmányokkal való ellátása

-     horgászjegyek, területi engedélyek értékesítése saját, és szövetségi kezelésben lévő vízterületre.

IV. fejezet

Az Egyesület kapcsolatai

1. Az Egyesület a Magyar Országos Horgász Szövetség (továbbiakban: Szövetség) tagjaként fejti ki működését.
2. 2.        Az Egyesület, valamint a Magyar Országos Horgász Szövetség kapcsolatára, a Szövetség Alapszabályának rendelkezései irányadók.

V. fejezet

Az Egyesület tagjai, a tagsági viszony

1. 1.         Az Egyesületbe felvételüket kérhetik, illetve egyesületi tagok lehetnek azok a természetes, és jogi személyek, akik, illetve amelyek, az Egyesület célkitűzéseit elfogadják, nem állnak horgászjegy váltásának tilalma, illetve egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt.

Kiskorú természetes személy felvételéhez törvényes képviselői hozzájáruló nyilatkozat is szükséges.

Jogi személy felvételéhez – mellékelni kell a szervezet igazolását arról, hogy a jogi személy nevében ki járhat el képviselőként – a tagsági jogok gyakorlása során.

Az egyesületi tagság formái:

-          rendes tagság

-          tiszteletbeli tagság

-          pártoló tagság.

Az Egyesület azonos típusú tagjait azonos jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

A tagsági jogok forgalomképtelenek, és nem örökölhetők.

Az Egyesület nyugdíjas, rokkant, önálló jövedelemmel nem rendelkező, felsőfokú intézményi hallgató, vagy egyéb okból szociálisan rászorult, avagy aktuálisan rászoruló tagjai számára – a tag egyéni kérelme alapján – tagdíj befizetési kedvezményt (részletfizetés stb.) biztosíthat a tag rászorultsága esetén. A tag, az ezzel kapcsolatos írásbeli, indoklással ellátott kérelmét, az Egyesület Elnökségéhez nyújthatja be, a rászorultság indokait hitelt érdemlően igazoló dokumentumokkal együtt. A kérelemről az Elnökség határoz.

A kérelmet elutasító Elnökségi Határozattal szemben a Kérelmező a Közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért.

A részletfizetési kedvezmény indokoltsága évente felülvizsgálandó.

A kedvezmény biztosítása – annak időszaka alatt – a horgászati jog gyakorlásának korlátozásával járhat, egyebekben a kedvezményezett tag tagsághoz fűződő egyéb jogait (részvételi jog , tanácskozási jog, szavazati jog) nem érinti.

A jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a „tag” kifejezés szerepel, az Egyesület rendes tagja értendő. A Tiszteletbeli és Pártoló tagokra vonatkozó rendelkezések mindenhol tartalmazzák a „Pártoló tag” vagy „Tiszteletbeli tag” megjelölést.

1. 2.        Rendes Tagság:

Az Egyesület rendes tagjává választható az a természetes személy, illetve jogi személy, aki Belépési Nyilatkozatában

• az Egyesület Alapszabályát elfogadja, azt magára nézve kötelezőnek ismeri el
• a tagsági jogviszonyból fakadó – a belépéskor, az egyszeri belépési hozzájárulás megfizetését, illetve a rendszeres, és folyamatos tagdíjfizetési kötelezettség előírt határidőben történő megfizetését vállalja
• vállalja, az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, így az Egyesület tevékenységében történő rendszeres részvételt, és az Egyesület céljának megvalósítására irányuló folyamatos közreműködési kötelezettséget.

A rendes tagság létrejöttének és fenntartásának feltétele a tagdíj határidőben történő megfizetése.

Az Egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt Belépési Nyilatkozat – benyújtásával kérelmezheti.

Amennyiben jogi személy kéri a felvételt, mellékelni kell a szervezet igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként a tagsági jogok gyakorlása során.

Kiskorú tagfelvételi kérelme esetén – a Belépési Nyilatkozatnak – a törvényes képviselője hozzájáruló nyilatkozatát is tartalmaznia kell.

Belépési Nyilatkozatot, az Egyesület mindenkori Elnökének címezve az Elnökséghez kell benyújtani.

A hiánytalan tartalommal benyújtott tagfelvételi kérelemről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül az Egyesület Elnöksége egyszerű szótöbbséggel dönt.

Az Elnökség, indokolást is tartalmazó határozatát, a tagfelvételt kérelmezővel – a határozat 1 példányban való megküldésével – közölni kell.

A tagfelvételt elutasító Elnökségi Határozattal szemben – a kézbesítéstől számított 15 napon belül benyújtott fellebbezéssel - a tagjelölt az Egyesület Közgyűléséhez fordulhat jogorvoslatért.

Az Egyesületi rendes tagsági jogviszony a Belépési Nyilatkozat elfogadásával keletkezik.

Az Egyesület, a rendes tagként belépő felvett tag – belépésénél – egyszeri belépési hozzájárulás fizetését írhatja elő, amelynek mértékét évente az Elnökség határozza meg.

Az Egyesület jogi személy tagjának – az Egyesület tevékenységében való közreműködése részletes szabályait az Elnökség és a jogi személy képviselője által kötött megállapodás rögzíti.

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

a)     részt vehetnek az Egyesület közgyűlésén, ott személyesen tanácskozási, észrevételezési, indítványozási, felszólalási és szavazati jogot gyakorolni. A szavazati jog gyakorlása során a tagokat 1-1 szavazat illeti.

b)     bármely egyesületi tisztségre választhatnak, és a jogszabályban, illetve Alapszabályban megállapított feltételek fennállta esetén – összeférhetetlenségi, és elfogadó nyilatkozat alapján bármely egyesületi tisztségre megválaszthatók, és újraválaszthatók.

Kiskorú rendes tag, csak életkorának megfelelő olyan tisztségre választható, amely képviseleti joggal nem jár.

c)        jogosultak az egyesülettől állami horgászjegyet, szövetségi tagsági lapot, bélyeget igényelni,

d)     jogosultak az állami horgászjegy birtokában területi engedélyt váltani, az Egyesület kezelésében lévő horgászvízre, és az abban feltüntetett vízterületen az országos, és helyi horgászrend betartása mellett horgászni.

e)     jogosultak az Egyesület fenntartásában lévő létesítményeket, horgásztanyákat, felszereléseket, azok használati szabályait betartva – a rendelkezésre álló kereteken belül, - az igénybejelentés sorrendje szerint igénybe venni.

f)        jogosultak az Egyesület rendezvényein, így az Egyesület által rendezett tanfolyamokon, előadásokon, filmvetítéseken, kiállításokon, horgászversenyeken, és más rendezvényeken részt venni.

g)     jogosultak az Egyesület által nyújtott kedvezményeket igénybe venni.

h)     a testületi szervek vezetőitől, továbbá a tisztségviselőktől tájékoztatást kérhetnek, és kaphatnak.

i)       horgászattal összefüggő kérdésekben jogosultak az Egyesület Elnökéhez, és Elnökségéhez bejelentéssel élni.

j)       indítványt tehetnek a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira

k)     Az Egyesület szervei által hozott jogszabálysértő, vagy Alapszabálysértő határozat hatályon kívül helyezését kérheti a bíróságtól, bármely tag, továbbá vezető tisztségviselő és a Felügyelő Bizottság tagja, ha a határozat jogszabályba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított 1 éves jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem jogosult perindításra az, aki a szavazatával a határozat meghozatalához hozzájárult, kivéve, ha tévedés megtévesztés, vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

Az Egyesület rendes tagjainak kötelessége:

a)     az Alapszabályt, továbbá az egyéb testületi szabályzatok rendelkezéseit, valamint az Egyesület szerveinek, választott szerveinek határozatait megtartani.

b)     védeni az Egyesület vagyonát, eszközeit

c)     kötelesek a megállapított tagdíjat évente minden tárgyév február 28. napjáig az Egyesület részére (pénztárába) befizetni.

d)     a közgyűléseken részt venni, tevékenyen közreműködni az Egyesület munkájában, teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását, és segíteni az Egyesület feladatai teljesítésében

e)     a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, az országos horgászrendet, illetve az egyes vízterületeken érvényes helyi horgászrendet megtartani, és megtartatni.

f)       a vizek és partjainak tisztasága felett őrködni, valamint az esetleges vízszennyezéssel kapcsolatos tapasztalataikat az Egyesület Elnökségével haladéktalanul közölni.

g)     a Fogási naplót az előírások szerint vezetni, és az előírt határidőig leadni.

h)     Kötelességszegés vagy szabálysértés észlelése esetén figyelmeztetni a horgásztársat, - és amennyiben annak szüksége merül fel – értesíteni az Elnököt, vagy az Elnökség valamely tagját.

i)       A tagok az adataikban bekövetkező változásokat (lakcím, telefonszám, e-mail elérhetőség) kötelesek a változás bekövetkeztétől számított 30 napon belül az Egyesület részére – az Elnökséghez címzetten – írásban bejelenteni.

A bejelentéssel kapcsolatos kötelezettség elmulasztása esetén – az Egyesület jogosult a tag adatainak beszerzése iránt – a jogszabályi kritériumok betartása mellett – az illetékes Kormányhivatal Kormányablakától, vagy jogi személy tag esetén a nyilvántartást vezető Törvényszéki Bíróságtól, a tag – nyilvántartóban rögzített lakcím (értesítési cím, postacím) adatainak beszerzése iránt intézkedni, amely adatszolgáltatással/adatbeszerzéssel kapcsolatos szolgáltatási díjak, és az ezzel összefüggő egyéb költség a bejelentést elmulasztó tagot terheli, aki köteles azt az Egyesület részére megtéríteni.

j)       az Egyesület tagjai az Egyesület jó hírét nem veszélyeztethetik, továbbá nem veszélyeztethetik az Egyesület céljainak megvalósulását és az Egyesület tevékenységét.

k)     Az a tag, aki az Alapszabályban leírt kötelezettségének nem tesz eleget, tagdíj kiegészítést köteles fizetni, amelynek összege megegyezik az éves tagdíj összegével.

1. 3.        Az Egyesület Tiszteletbeli tagja lehet:

A Közgyűlés felkérése alapján, az a személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire, és az Egyesület bármely testületi ülésére meghívhatók. A tiszteletbeli tag a Közgyűlésen, illetve az Egyesület bármely testületi ülésén tanácskozási, és javaslattételi joggal vehet részt, tisztségre - a tiszteletbeli tisztségek kivételével - nem választható, szavazati joga nincs, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. Köteles betartani az Alapszabály rá vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztetheti az egyesületi célok megvalósulását.

A tiszteletbeli tag személyére, az Elnökség tesz javaslatot a Közgyűlés felé.

A tiszteletbeli tagság a felkérés elfogadásával jön létre.

A tiszteletbeli tagok számát a Közgyűlés határozza meg.

A tiszteletbeli tagsági viszony a Közgyűlés határozatával, illetve a tiszteletbeli tag egyoldalú nyilatkozatával bármikor megszüntethető.

1. 4.        Az Egyesület Pártoló tagja lehet: az a szervezet, amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres, és folyamatos anyagi támogatására.

A pártoló tag az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.

A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolhatja. A pártoló tag képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, tanácskozási, és javaslattételi joggal, szavazati joga nincs, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie, de az általa vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatására köteles.

Köteles továbbá betartani az Alapszabály pártoló tagokra vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztetheti az egyesületi célok megvalósulását.

A pártoló tag felvételéről – az Elnökség felkérésre vonatkozó javaslata alapján – a Közgyűlés dönt.

A pártoló tagok számát a Közgyűlés határozza meg.

A pártoló tagság a felkérés elfogadásával jön létre.

A pártoló tagsági viszony a Közgyűlés határozatával, illetve a pártoló tag egyoldalú írásbeli nyilatkozatával bármikor megszüntethető.

Az Egyesület Pártoló, és Tiszteletbeli tagjai részére kedvezményes horgászati jegyet biztosíthat.

1. 5.        A tagsági viszony megszűnése:

A tagsági viszony megszűnik:

a)     a tag kilépésével:

A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület Elnökségéhez címzett tértivevényes, ajánlott levélben közölt, írásbeli nyilatkozattal (úgynevezett Kilépési Nyilatkozattal), indoklás nélkül, bármikor megszüntetheti.

A tag tagsági jogviszonya, a tértivevényes ajánlott levélben postára adott Kilépési Nyilatkozat, Egyesület képviselője általi kézhezvételének időpontjában szűnik meg.

A tagsági jogviszony megszűnése a kilépő tagot, a tárgyévre megállapított tagdíj, arányos részének viselése alól nem mentesíti.[1]

b)     a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával:

A tagsági jogviszonyt a Közgyűlés 30 napos határidővel felmondhatja, ha a rendes tag hat hónapon keresztül, az Elnökség írásbeli, - póthatáridőt tűző és az ismételt mulasztás következményeire kifejezetten felhívó – felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével.

Ugyanez irányadó a pártoló tagra is, ha az által vállalt vagyoni hozzájárulást nem teljesítette.

Az írásbeli felszólításban fel kell hívni a tagot arra, hogy amennyiben a felszólítás alaptalan, vagy a mulasztását ki kívánja menteni, adja elő az ezekkel kapcsolatos tényeket, és bizonyítékokat, továbbá a felszólításnak tartalmaznia kell tájékoztatást, az esetlegesen biztosítható fizetési kedvezményekről (részletfizetés stb.).

A tagsági jogviszony felmondás esetében a felmondási idő leteltével szűnik meg. A felmondás nem érinti az Egyesület hátralékos tagdíjra, vagy egyéb költségre vonatkozó igényének fennálltát.

A hátralékos tagdíj, vagy egyéb díj iránti követelés bírósági úton is érvényesíthető.

c)     a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével:

A tag halála, vagy jogutód nélküli megszűnés esetén a már befizetett tagdíj, és egyéb díjak vissza nem követelhetők.

d)     a tag kizárásával:

Kizárandó az Egyesület tagjai közül

-          az a tag, aki tevékenységével, magatartásával, vagy mulasztásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti (ide nem értve a felmondás alapját képező tagdíjfizetési mulasztást)

-          az a tag, akit a bíróság jogerős, és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, és a közügyektől eltiltott.

-          az a tag, aki jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát, vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A tag kizárása ügyében első fokon az Elnökség, másodfokon a Közgyűlés határoz.

Az Elnökség tagjait, továbbá a Felügyelő Bizottság tagjait, és a Fegyelmi Bizottság tagjait érintő kizárási ügyben kizárólag a Közgyűlés járhat el, és határoz.

A kizárási eljárás lefolytatását bármely egyesületi tag, vagy egyesületi szerv jogosult kezdeményezni.

A tag kizárására irányuló kezdeményezést az Elnökséghez kell írásban benyújtani, a kezdeményezésre okot adó tények, körülmények, és bizonyítékok megjelölésével csatolásával.

A Kizárási eljárás megindításáról az Elnök dönt.

A tag ellen kezdeményezett kizárási eljárás megindítását, továbbá a kizárási eljárás megindításának alapjául szolgáló okokat, és annak bizonyítékait az eljárás alá vont taggal közölni kell, és jegyzőkönyv felvétele mellett lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését, bizonyítékait előadhassa.

A tag az eljárás során jogi képviselőt vehet igénybe.

A kizárási eljárás során az eljárás alá vont tag, továbbá mindazok meghallgatását, akik az ügyre tartozó, - bizonyítandó - tényekről tudomással bírnak, az Egyesület Fegyelmi Bizottsága végzi. A Fegyelmi Bizottság tisztázza a tényállást, amennyiben szükséges okiratokat szerez be, majd 30 napon belül elkészíti, és az Egyesület Elnökségéhez beterjeszti a határozati javaslatát a kizárás tárgyában.

A tag kizárása ügyében első fokon - az előterjesztett javaslat alapján – az Egyesület Elnöksége határoz. Az Elnökség kizárást tárgyaló ülésére az eljárás alá vont tagot (és jogi képviselőjét) meg kell hívni. A tag felszólalási lehetőségét itt is biztosítani kell. A kizárást tárgyaló Elnökségi ülés nyilvános.

Az Elnökség Kizáró Határozatát, annak meghozatalától számított 8 napon belül a taggal (és ha van, jogi képviselőjével) írásban közli.

A Határozatnak a kizárás tényének rögzítésén túl, tartalmaznia kell a kizárás indokolása körében, az annak alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok bizonyítékait. A határozatnak továbbá tartalmaznia kell az igénybe vehető – Egyesületen belüli és kívüli – jogorvoslatról szóló, kifejezett, és pontos tájékoztatást.

A kizárt tag, a kizárással kapcsolatos határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja (jogszerűtlenség, ideértve az Alapszabály sérelmét is, illetve megalapozatlanság), és köteles az erre vonatkozó bizonyítékait is megjelölni.

A közgyűlés összehívására jogosult személy a fellebbezés érdemi tárgyalásra való alkalmasságáról, a fellebbezés kézhez vételétől számított 30 napon belül határoz, és alkalmas fellebbezés esetén további 30 napon belül intézkedik a közgyűlés összehívására, a fellebbezés megtárgyalására.

Érdemi tárgyalásra alkalmas a fellebbezés, ha annak tartalmából összességében kitűnik, hogy a jogorvoslatra jogosult tag, a kizárást kimondó határozatot magára nézve, mely okból tartja jogszerűtlennek, sérelmesnek, vagy megalapozatlannak, és erre vonatkozó indokait, és bizonyítékait is tartalmazza.

A Közgyűlés összehívására jogosult személy, érdemi tárgyalásra alkalmatlan fellebbezés esetén - 15 napos határidő tűzésével – a fellebbezőt a fellebbezés érdemi tárgyalásához szükséges hiányok pótlására hívja fel, azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben a hiánypótlásra biztosított határidőben a hiánypótlásra nem kerül sor, úgy a benyújtott fellebbezés szerinti tartalom alapulvételével kerül sor a fellebbezést megtárgyaló Közgyűlés összehívására, és annak tárgyalására. Hiánypótlás kiadására kizárólag egy ízben kerülhet sor.

Hiánypótlás kiadása esetén a Közgyűlés összehívására jogosult személy, a hiánypótlásra biztosított határidő lejártának napját követő 30 napon belül – függetlenül attól, hogy a hiányok pótlására a biztosított határidőben sor került-e – köteles intézkedni a Közgyűlés összehívására, a fellebbezés megtárgyalására.[2]

A tag védekezésének, és részvételének lehetőségét a közgyűlésen is biztosítani kell azzal, hogy a határozat meghozatala során az érintett tag a kérdésben nem szavazhat.

Az Elnökség tagjai, továbbá a Felügyelő Bizottság tagjai, és a Fegyelmi Bizottság tagjai elleni kizárási kezdeményezés tárgyában -a kizárási eljárás megindításáról is -a Közgyűlés határoz, és ezzel egyidejűleg kijelöli a tagok sorából azt a három tagot, akik a tényállás tisztázásával kapcsolatos feladatokat elvégzik, és a határozati javaslatot döntés végett a Közgyűlés elé terjesztik.

A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a következő időpontokban szűnik meg:

-      Az Elnökség döntése esetén a határozat, eljárás alá vont tag (illetve jogi képviselője) általi kézhezvételtől számított 15 napos fellebbezési határidő leteltét követő napon.

-      Fellebbezés esetén, a Közgyűlés kizárást helybenhagyó határozatának meghozatala időpontjában.

Az Elnökségi tagok, a Felügyelő Bizottsági tagok, és a Fegyelmi Bizottsági tagok esetében a Közgyűlés kizáró döntésének (határozatának) meghozatala időpontjában.

A kizárást kimondó határozattal szemben az Alapszabály V. 2. k) pontja szerinti bírósági jogorvoslati lehetőség biztosított!

1. 6.      A jogszabályt, az Alapszabályt, vagy az Egyesületi Határozatot sértő, avagy az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen magatartást tanúsító taggal szemben, (amennyiben a tagi magatartás az V. 5. d) pont szerinti, tag kizárásra irányuló eljárás lefolytatását nem indokolja), továbbá az Egyesület Fegyelmi Szabályzatában rögzített fegyelmi vétséget megvalósító magatartást tanúsító taggal szemben, az Egyesület fegyelmi eljárást folytathat le, amelynek következményeként a taggal szemben a Fegyelmi szabályzatban rögzített Fegyelmi Büntetések alkalmazhatók.

A Fegyelmi eljárást – I. fokon – az Egyesület Fegyelmi Bizottsága folytatja le valamennyi fegyelmi ügyben, kivéve a Fegyelmi Bizottság saját tagját érintő fegyelmi ügyet, mivel ilyen esetben az Elnökség jár el első fokon.

A Fegyelmi ügyek másodfokú elbírálására az Elnökség jogosult, kivéve az Elnökség tagjait, Felügyelő Bizottság tagjait és a Fegyelmi Bizottság tagjait érintő fegyelmi ügyeket, amelyekben másodfokon a Közgyűlés jár el.

A Fegyelmi eljárás részletes szabályait az Egyesület Fegyelmi Szabályzata tartalmazza.

VI. fejezet

Az Egyesület szervei és azok működése

1. 1.         Az Egyesület testületi szervei:

a)     Közgyűlés

b)     Elnökség

c)     Felügyelő Bizottság

d)     Fegyelmi Bizottság

1. 2.        Az Egyesület testületi szervei működésének általános szabályai:

a)       Az Egyesület testületi szervei akkor határozatképesek, ha az ülésein tagjainak legalább a fele, plusz egy fő jelen van.

b)      Ha az Egyesület szerveinek ülése nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. Ha a Közgyűlést annak határozatképtelensége miatt el kellett halasztani, a megismételt Közgyűlés – az eredeti napirendben felvett kérdésekben, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

c)        Az Egyesület testületi szerveinek határozathozatala – az Alapszabályban megjelölt kivételekkel - egyszerű szótöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetén a határozat elfogadottnak nem tekintendő, annak újratárgyalása szükséges.

d)       A szavazás minden kérdésben nyílt.

e)        Az Egyesület Közgyűlése az Egyesület ügyvezető, és egyéb testületi szervének tagjait 5 évre választja.

f)        A testületi szervi tisztségre megválasztottnak az tekinthető, aki sorrendben a legtöbb érvényes szavazatot, de legalább a leadott szavazatoknak több mint felét megkapta. Az ügyvezető szervnél a kapott érvényes szavazatok száma szerinti sorrendben, az Elnökségi tagságánál az első 9 fő, míg a Felügyelő Bizottság, és Fegyelmi Bizottság esetén az első 3 fő tekinthető megválasztottnak.

g)        A választott testületek és tagjaik, megválasztóiknak beszámolni kötelesek, és ha feladataikat nem látják el megfelelően, a megválasztó szerv bármikor visszahívhatja őket.

h)       A választott testületi szervek tagjává, csak rendes egyesületi tag választható meg.

i)        Az Elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság, és a Fegyelmi Bizottság tagjai, azonos testületekben nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói.

j)         A Testületi szervek Alapszabályban megállapított létszámuk alatt (azok fele +1 fő) a következő Közgyűlés időpontjáig működhetnek (működőképesek). [3]

k)      A választott testületi szervekben az utóbb megüresedő helyekre, - póttagként - az új tisztségviselő megválasztásáig a választási listán a beválasztottak után a legtöbb érvényes szavazatot kapott jelöltek hívhatók be sorrendben. A behívást az Elnökség eszközli az f) és i) pontban foglalt kritériumok szem előtt tartása mellett.[4]

VII. fejezet

Közgyűlés

1. 1.         Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége, és az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

[5]

1. 2.        A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)      Az Egyesület Alapszabályának, egyéb szabályzatainak módosítása, elfogadása.

b)      Az Egyesület megszűnésének, más Egyesülettel történő egyesülésének, vagy szétválásának elhatározása.

c)      a megválasztandó testületek (Elnökség, Felügyelő Bizottság, Fegyelmi Bizottság) taglétszámának meghatározása.

d)      az Egyesület Elnökének, Alelnökének, Titkárának, az Elnökség további tagjainak, a Felügyelő Bizottság Elnökének, és tagjainak, a Fegyelmi Bizottság Elnökétnek és tagjainak megválasztása, továbbá, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak, az Egyesület választott testületi tagjainak visszahívása, továbbá az esetleges díjazásuk megállapítása.

e)      Az Egyesület éves költségvetésének megállapítása, elfogadása.

f)       Az éves pénzügyi beszámoló, az Egyesület vagyoni helyzetéről készült jelentés, mérleg elfogadása.

g)      Döntés az Elnökség felhatalmazásáról a megállapított költségvetésben az egyes rovatok közötti átcsoportosításra.

h)     a pártoló- és tiszteletbeli tagok számának meghatározása, és döntés azok felkéréséről, továbbá a pártoló és tiszteletbeli tagok tagsági viszonyának megszüntetéséről.

i)        Döntés ingatlan vételéről, illetve az Egyesület tulajdonában lévő ingatlanok átruházásáról, hasznosításáról.

j)        Döntés az Elnökség – megtárgyalt – éves beszámolójának elfogadásáról, az Elnökség munkája további irányának meghatározásáról.

k)      Döntés az Elnökség jogszabályba, illetve alapszabályba ütköző határozatainak megsemmisítéséről.

l)        A Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság – bizottsági munkakörében történő - beszámoltatása.

m)  Döntés a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondása tárgyában.

n)     Másodfokon dönteni az Egyesület tagjával szemben, - az Elnökség által hozott, - tagkizárást kimondó határozat tárgyában.

• o)     Eljárni és dönteni az Elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság tagjai, és a Fegyelmi Bizottság tagjaival szembeni tagkizárás kezdeményezése, és tagkizárás tárgyában.

p)      Másodfokon eljárni az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság tagjait érintő elsőfokú fegyelmi határozatok elleni fellebbezések elbírálása tárgyában.

q)      Dönteni a tagfelvételt elutasító Elnökségi Határozatok ellen benyújtott Fellebbezési ügyekben

r)       a munkaprogramok, az éves munkaterv jóváhagyásáról.

s)       a Közgyűlés 2. h)-i)pontjában meghatározott hatáskörök Elnökségre történő átruházhatósága tárgyában.

1. 3.        A Közgyűlés működése (rendes és rendkívüli Közgyűlés)

a)      A Közgyűlés kizárólag ülés tartásával határoz.

b)      A Közgyűlést rendes ülésre évente egy alkalommal össze kell hívni.

c)      A Közgyűlés Ülése nem nyilvános. Azon a tagokon (továbbá tiszteletbeli és pártoló tagokon) kívül – az Alapszabály, vagy a Közgyűlés határozata alapján – tanácskozási joggal rendelkező személyek, továbbá az Egyesület által arra kifejezetten meghívottak vehetnek részt.

Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt

• az Egyesület tagjainak egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri,
• a Felügyelő Bizottság írásban kezdeményezi,
• az Elnökség írásban kezdeményezi,
• a Felügyeleti Szerv írásban indítványozza,
• az illetékes Törvényszék elrendeli,
• ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
• ha az Egyesület előre láthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességekor teljesíteni,
• ha az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A rendkívüli Közgyűlést annak kezdeményezésétől számított 30 napon belül össze kell hívni.

1. A Közgyűlés határozatképessége:

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a (szavazásra jogosult) tagok több mint fele (50%+1 fő) megjelent.

Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés, a megjelent szavazásra jogosult tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, fél óra várakozás után a Közgyűlés, a Meghívóban meghirdetett napirendi pontokban, a megjelent szavazásra jogosult tagok számára tekintet nélkül határozatképessé válik, ha a Közgyűlés meghívójában a távollét e jogkövetkezményére a tagok figyelmét kifejezetten felhívták. A Közgyűlés ez esetben a napirend kiegészítéséről nem határozhat.

1. 5.        A Közgyűlés Határozathozatala:

A Közgyűlés határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

Kivéve:

a)     Az Egyesület Alapszabályának módosításához a jelenlévő tagok 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

b)     Az Egyesület céljának módosításához, és az Egyesület megszűnéséről szóló döntéshez, továbbá az Egyesület más egyesülettel történő egyesüléséhez, illetve a szétválás elhatározásához a szavazati joggal rendelkező tagok 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

1. 6.      A Közgyűlés összehívása:

a)     A Közgyűlést az Egyesület Elnöke hívja össze, írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére, avagy a Közgyűlés megtartására egyébként alkalmas helyszínre.

A Közgyűlési Meghívó postai úton, vagy - valamennyi regisztrált tag előzetes értesítése alapján – az Egyesület Hivatalos honlapján (https://borostyanhe.wordpress.com/) közzétett közlemény formájában is eljuttatható a tagság részére.

A Közgyűlési Meghívót meg kell küldeni a Felügyelő szervnek is.

A Közgyűlési Meghívót olyan időben kell kézbesíteni, hogy a kézbesítés napjától a tervezett Közgyűlés napjáig legkevesebb 15 nap legyen.

b)     A meghívónak tartalmaznia kell:

-      az Egyesület nevét és székhelyét,

-      a Közgyűlés pontos idejének, és helyszínének megjelölését, továbbá a megismételt Közgyűlés pontos helyét, és idejét,

-      a Közgyűlés napirendjét, amelyet olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák,

-      azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben a szabályszerűen összehívott Közgyűlés, a megjelent szavazásra jogosult tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, fél óra várakozás után a Közgyűlés, a Meghívóban meghirdetett napirendi pontokban, a megjelent szavazásra jogosult tagok számára tekintet nélkül határozatképessé válik, azzal a további figyelmeztetéssel, hogy ez esetben a Közgyűlés a napirend kiegészítéséről nem határozhat.

c)     Ha az Egyesület Közgyűlését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az Ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul annak megtartásához.

d)     Az Egyesület Közgyűlésén a szabályszerűen közölt napirendben szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

1. A Közgyűlést az Egyesület Elnöke,– akadályoztatása esetén - az Alelnök, előbbiek akadályoztatása esetén, a választott levezető elnök vezeti.
2. 8.        A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással meg kell határozni a határozatképesség arányát, rögzíteni kell a javasolt, illetve elfogadott napirendet, a közgyűlés megválasztott tisztségviselőit, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, és az egyes napirendi pontok tárgyában meghozott határozatokat.

A jegyzőkönyv vezetéséről az Egyesületi titkár – adminisztrációs segítséggel– gondoskodik. A titkár akadályoztatása esetén a jegyzőkönyv-vezetőt a Közgyűlés választja.

A jegyzőkönyv hitelesítőit,- továbbá a szükséghez képest a levezető elnököt, szavazatszámlálókat, és a jegyzőkönyvvezetőt, – a jelenlévő tagok közül a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel választja, akiknek személyére bármelyik tag javaslatot tehet.

A Közgyűlésről felvett jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, és a két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

1. 9.        Közgyűlési döntéshozatal módja:

a)     A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza.

b)     Minden szavazati joggal rendelkező tagot 1 szavazat illet.

c)     A Közgyűlésen meghozott határozatot a levezető elnök szóban hirdeti ki.

d)     A Közgyűlésen a tag csak személyesen – jogi személy tag, igazolt képviselője útján - gyakorolhatja szavazati jogát.

e)     A közgyűlési határozatokat a meghozatali számuk sorrendjében nyilván kell tartani.

f)       A Közgyűlés jegyzőkönyvét, és annak mellékleteit (meghívó, jelenléti ív, stb.) 30 napon belül meg kell küldeni a Szövetségnek, és a Felügyeleti szervnek.

g)     a jelenlévő szavazásra jogosultak számát, minden napirendi pont tárgyát képező döntéshozatal előtt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és ehhez képest kell megállapítani a szavazati arányokat (igen/nem/tartózkodás)

VIII. fejezet

Elnökség

1. 1.       Az Egyesület általános ügyvezetését, a Közgyűlés által tagjai sorából közvetlenül megválasztott Elnökség látja el. Az Elnökség gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, biztosítja a két Közgyűlés közötti időszakban az egyesületi munka folyamatosságát, gyakorolja a Közgyűlés részéről átruházott jogokat, és ellátja az Alapszabályban határkörébe utalt feladatokat.
2. 2.      Az Elnökség 9 tagból áll.

Az Elnökség tagjai: az Egyesület Elnöke, Alelnöke, Titkára, és további 6 választott tag. (VI. fejezet 2. f) pont szerint) - akik közül az egyik az Egyesület gazdasági felelőse.

Az Elnökség tagjainak megbízatása a megválasztásuk napjától – annak elfogadása esetén – 5 év időtartamra szól.

1. 3.      Az Elnökség hatásköre:

Az Elnökség jogosult az Egyesület irányításával kapcsolatos minden olyan kérdésben való döntés meghozatalára, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés hatáskörébe.

Az Elnökség feladat-, és hatáskörébe tartozik:

a)       az Egyesület operatív vezetése, napi ügyeinek vitele, és az e körbe tartozó döntések meghozatala,

b)       a beszámolók előkészítése, és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,

c)        az éves költségvetés előkészítése, és annak a Közgyűlés elé terjesztése,

d)       az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala, és végrehajtása,

e)        az Egyesület jogszabály, és Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése,

f)       a Közgyűlés helyének, és időpontjának kitűzése, a napirendi pontjainak meghatározása, a közgyűlési hatáskörbe tartozó döntésekben javaslat elkészítése, összeállítása,

g)      Határoz az egyesületi tagok felvétele tárgyában,

h)       első fokon eljár a tagkizárási ügyekben, (V. fejezet 5. d) pont)

i)        tagjai közül képviselőket választ a Szövetség Megyei Küldöttgyűlésébe,

j)         határoz az egyes tagok tagdíjának mérséklési, elengedési kérelme tárgyában, illetve dönt az egyéb díjkedvezmények nyújtásáról,

k)      első fokon eljár a Fegyelmi Bizottság tagjainak fegyelmi ügyében,

l)        másodfokon eljár – az Egyesület választott tisztséget be nem töltő tagjainak fegyelmi ügyében,

m)    megállapítja a halfogó versenyek és egyéb rendezvények időpontjait, feltételeit, díjazását, kijelöli rendezőit, bíráit,

n)      kijelöli az Egyesület versenycsapatát és vezetőit az Egyesületen kívüli versenyekre, rendezvényekre,

• o)      költségvetésben megállapítja az Egyesület alkalmazottainak munkabérét, juttatását,

p)      dönt az Egyesület érdekében történő külföldi és hazai utazásokat teljesítő Egyesületi tagok személyéről,

q)      költségvetés keretében egyéni kérelemre határoz, - egyes tagok tagdíjának mérséklése, elengedése, és más díjkedvezmény nyújtásáról,

r)        kérelemre dönt – korra, egészségi állapotra, valamint egyéb különös méltánylást érdemlő okra való tekintettel, az egyesület érdekében végzendő közösségi munka alóli felmentés kérdésében,

s)        javaslatot tesz a pártoló, illetve tiszteletbeli tag felkérésére a Közgyűlésnek,

t)       meghatározza a saját munkatervét,

u)      megállapítja a tagok éves tagdíját, egyéb hozzájárulás (belépési díj) összegét, továbbá az Egyesület kezelésében lévő víz, területi engedély árait,

v)      meghatározza az egyesület érdekében, évente elvégzendő közösségi munka módját, mértékét, illetőleg pénzbeli megváltásának rendjét,

w)      meghatározza az Egyesület kezelésében lévő vízterület helyi Horgászrendjét

x)       dönt mindazokban a kérdésekben, amelyet a Közgyűlés az Alapszabály VII. 2. s) pontja alapján az Elnökség hatáskörébe átruház,

y)        meghatározza az új tagként belépők által fizetendő egyszeri belépési hozzájárulás éves mértékét,

z)       munkabizottságot (szakbizottságot) hoz létre, meghatározza tagjainak számát, kijelöli vezetőit, meghatározza feladatukat, és beszámoltatja Őket elvégzett munkájukról.

Az Elnökség, az (1) bekezdés m) és n) pontjában meghatározott hatásköreit, az Elnökre, Alelnökre, illetve Titkárra átruházhatja.

1. 4.        Az Elnökség működése

Az Elnökség döntéseit kizárólag ülés tartásával hozza.

a)       Az Elnökség évente meghatározza saját munkatervét, és szükség szerint, de évente legalább 2 alkalommal rendes ülést tart.

Az Elnökségi Ülés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele (50% + 1 fő) jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Határozatképtelenség esetén az Elnökség ülését ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott ülés is csak akkor határozatképes, ha azokon az Elnökség tagjainak több mint a fele jelen van.

b)       Rendkívüli Elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az Elnökség tagjainak 1/3-a meghatározott céllal kezdeményezi, vagy ha azt az Elnök, illetve a Felügyelő Bizottság szükségesnek tartja.

c)        Az ülést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök is összehívhatja és vezetheti.

d)       Az Elnökségi ülésekre a Felügyelő Bizottság elnökét is meg kell hívni.

e)        Az ülésekről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben rögzíteni kell az Elnökségi Ülés helyét, idejét, a jelenlévők számát, személyét, a határozatképesség megállapítását, a napirendet, az elhangzott hozzászólások rövid összefoglalását. Az ülésen hozott határozatokat számuk sorrendjében nyilván kell tartani.

f)        Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlésnek évente beszámol.

g)        Az Elnökség döntéseiről a két Közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait. A tájékoztatás az Egyesület honlapján – hirdetmény útján – történő közléssel is megvalósulhat.

IX. fejezet

Az Egyesület tisztségviselői

Az Egyesület tisztségviselői:

a)     Elnök

b)     Alelnök

c)     Titkár

d)     további Elnökségi tagok (6 fő) – akik közül az egyik a gazdasági felelős

e)     Felügyelő Bizottsági Elnök, és tagok

f)       Fegyelmi Bizottsági Elnök, és tagok

Az Egyesület tisztségviselőit a Közgyűlés tagjai közül öt évre választja, megbízatásuk lejárta után újraválaszthatóak

Az Egyesület vezető tisztségviselőinek az Elnökség tagjai minősülnek (Elnök, alelnök, titkár, és a további 6 tag).

A vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat személyesen köteles ellátni.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll.[6]

Nem lehet vezető tisztségviselő, akit e foglalkozás gyakorlásától jogerősen eltiltottak. Az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató egyesület vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A vezető tisztségviselők az ügyvezetési tevékenység során az Egyesületnek okozott károkért, a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az Egyesülettel szemben.

1. 1.         Az Egyesület Elnöke

a)     Képviseli az Egyesületet. Az Elnökség egyes tagjait megbízza az Egyesület esetenkénti képviseletével. Kapcsolatot tart állami és társadalmi szervekkel, szervezetekkel.

b)     Összehívja a Közgyűlést és az Elnökség üléseit, és azokon elnököl.

c)     Ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, és őrködik az Egyesületi szervek törvényes és Alapszabályszerű működése fölött.

d)     Vezeti az egyesületi tagnyilvántartást.

e)     Az Egyesületi költségvetés erejéig, utalványozási jogkört gyakorol.

f)       Az Elnökség előzetes döntése alapján kinevezi, illetve szerződést köt az Egyesület alkalmazottjaival, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.

g)     Döntés a tagkizárás kezdeményezése esetén a tagkizárási eljárás lefolytatásának megindításáról

h)     Döntés a Fegyelmi eljárás elrendelésének tárgyában

1. 2.        Az Egyesület alelnöke:

Az elnököt munkájában az Alelnök segíti, és akadályoztatása esetén – az f) pont kivételével – helyettesíti.

1. 3.        Az Egyesület titkára

a)     előkészíti a Közgyűlés és az Elnökség elé kerülő előterjesztéseket,

b)     gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökségi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről. Nyilvántartja a Közgyűlés, és a testületi szervek által hozott határozatokat,

c)     irányítja, illetve ellátja az Egyesület és szervei írásbeli teendőit, kezeli az Egyesület irattárát, vezeti a Határozatok Könyvét, segíti az Egyesület Elnökét az egyesületi tagnyilvántartás vezetésében

d)     szervezi az Egyesület rendezvényeit,

e)     segíti az Egyesület elnökét a feladatainak ellátásában, végzi az elnök által ráruházott feladatokat.

1. 4.        A további Elnökségi tagok feladatait, - a gazdasági felelős kivételével - az Elnökség belső munkarendje határozza meg.
2. 5.        A Képviselet rendje:

Az Egyesületet az Elnök, illetve - az akadályoztatása esetén - az Alelnök önállóan jogosultak képviselni.

A titkár és a további elnökségi tagok csak az Elnök, illetve az Alelnök együttes akadályoztatása esetén, írásbeli meghatalmazás alapján képviselhetik az Egyesületet, a meghatalmazás szerint.

A képviselet előbbi rendje a bankszámla feletti rendelkezésre is irányadó.

1. 6.        Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a)     a megbízás időtartamának lejártával,

b)     visszahívással,

c)     lemondással,

d)     a tisztségviselő halálával,

e)     a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

f)       a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezésével.

Az Egyesület Közgyűlése a tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.

A tisztségviselő megbízatásáról az Egyesület Közgyűléséhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

1. Az Egyesület gazdasági felelőse:

-      Intézi az Egyesület gazdasági ügyeit, rendszeresen beszámol az Elnöknek, és az Elnökségnek az Egyesület vagyoni helyzetéről

-      Az Egyesület gazdasági felelőse az előírásszerű pénzkezelés mellett a vagyonnyilvántartás, és más gazdálkodási munkák pénzügyi felelőse. Okmányolt számadásokat vezet a pénz- és vagyonkezelésről, a pénzforgalomról. Elkészíti, illetve elkészítteti az éves költségvetést, zárszámadást és vagyonmérleget, ezt az Elnökség, majd a Közgyűlés elé terjeszti.

-      A Gazdasági felelős egyidejűleg az Egyesületen belül más tisztséget nem viselhet, a feladatköréhez nem tartozó tevékenységekkel megbízni csak kivételes esetben lehet.

-      Kezeli a rábízott pénzeszközöket és értékeket. Vezeti a számviteli nyilvántartásokat, elkészíti a gazdálkodásról szóló jelentéseket, bevallásokat. Betartja, betartatja a bizonylati rendet.

-      a törvény szerint kitöltött bizonylatok alapján teljesíti a kifizetéseket. Az egy hónapnál régebbi bizonylatot nem fogadhatja el. Az elszámolásra kiadott pénzeket nyilvántartja, és az elszámolási határidőig gondoskodik a visszavételezésről. Csak az Egyesület elnöke, alelnöke által utalványozott fizetéseket teljesíti. Vezeti a szigorú számadások alá vont nyomtatványok nyilvántartását.

-      kezeli a kiadási, bevételi pénztárbizonylatokat.

-      kezeli a szigorú számadású bizonylatokat.

X. Fejezet

Felügyelő Bizottság

1. 1.         Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság.
2. A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait a Közgyűlés választja 5 éves időtartamra. A Felügyelő Bizottságnak a Közgyűlés által megállapított számú, és a Közgyűlés által megválasztott 3 tagja van (1 fő bizottsági elnök, és két fő bizottsági tag).
3. A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója az Egyesület vezető tisztségviselője.

Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, aki a közügyektől eltiltás hatálya alatt áll.[7]

A Felügyelőbizottság tagjai egyidejűleg az Egyesületen belül más tisztséget nem viselhetnek.

A Felügyelő Bizottsági tagsági jogviszony a tisztség elfogadásával jön létre.

A Felügyelő Bizottsági tag a Bizottság munkájában személyesen köteles részt venni.

A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

1. 4.        A Felügyelő Bizottság tagjai az Egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatók.

A Felügyelő Bizottság éves munkaterv alapján dolgozik.

A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább 2 alkalommal ülésezik.

A Felügyelő Bizottság – elnöke útján – köteles a Bizottság által végzett munkáról évente a Közgyűlésnek beszámolni.

A Felügyelő Bizottság Elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni az Elnökségi üléseken.

1. 5.        A Felügyelő Bizottság hatásköre

a)     A Horgász Egyesület működésének átfogó és folyamatos ellenőrzése abból a szempontból, hogy a Horgász Egyesület szerveinek és vezető tisztségviselőinek működése megfelel-e az Alapszabálynak, a hatályos jogszabályok előírásainak, és a Közgyűlés határozataiban foglaltaknak, továbbá

b)     a Horgász Egyesület pénzügyi ellenőrzése, mely kiterjed az adó és adójellegű bevallásainak és esetlegesen a közhasznúság ellenőrzésére is. Az általa elkészített ellenőrzési terv alapján évente legalább kétszer köteles a pénzügyi gazdálkodást érintő, átfogó ellenőrzést végezni, negyedévenként pedig a pénz és anyagkezelést, a bizonylati fegyelmet, valamint a pénzügyi gazdálkodást érintő ellenőrzéseket folytatni. Az ellenőrzések eredményét, illetve az erről született jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság elnöke köteles a soron következő Közgyűlés elé beterjeszteni.

c)      A Felügyelő Bizottság jogosult az Egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet vizsgálni. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet. Az Egyesület számviteli nyilvántartásába, könyveibe és valamennyi iratába betekinthet, azokat megvizsgálhatja, vagy szakértővel megvizsgáltathatja.

d)     A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult egyesületi elnököt haladéktalanul tájékoztatni, és jogosult az elnöknél a Közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

• Az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés, Alapszabálysértés, vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé, avagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
• Ha a Közgyűlés összehívására jogosult egyesületi elnök a Felügyelő Bizottság indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül a Közgyűlést nem hívja össze, a rendkívüli Közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság jogosult. Ha a Közgyűlés az Egyesület törvényes működését nem állítja helyre, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

e)      A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a Felügyelő Bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. A Felügyelő Bizottság tagjai általi önálló ellenőrzések tapasztalatait a Felügyelő Bizottságnak ülésén meg kell tárgyalnia, és az eredményekről szükség esetén határozatot kell hoznia.

f)       A Felügyelő Bizottság éves munkaéve záró időpontjának az Egyesület előző évi tevékenységéről szóló mérlegbeszámolót tárgyaló Közgyűlésének időpontját kell tekinteni. A Felügyelő Bizottság Elnöke útján köteles a végzett munkáról a közgyűlésnek beszámolni.

1. A Felügyelő Bizottság tagjainak felelőssége

A Felügyelő bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával, vagy nem megfelelő teljesítésével az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felelnek az Egyesülettel (jogi személlyel) szemben.

XI. fejezet

Fegyelmi Bizottság

1. Az Egyesület Fegyelmi szabályzatába ütköző, fegyelmi vétséget elkövető taggal szemben az Egyesület Fegyelmi Bizottsága jár el.

A Fegyelmi Bizottság elnökét és tagjait a Közgyűlés 5 évre választja. A Fegyelmi Bizottságnak a Közgyűlés által megállapított számú, és a Közgyűlés által megválasztott 3 tagja van (fegyelmi bizottsági elnök, plusz két fő bizottsági tag).

1. A Fegyelmi Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A Fegyelmi Bizottság tagjaival szemben kizáró, és összeférhetetlenségi okokra, az Egyesület Felügyelő Bizottsági tagjaira vonatkozó kizáró, és összeférhetetlenségi okok irányadóak.

A Fegyelmi Bizottság tagjai személyesen kötelesek a Bizottság munkájában részt venni.

A Fegyelmi Bizottság tagjai – tevékenységük ellátása során függetlenek, nem utasíthatók.

A Fegyelmi Bizottság tagjai egyidejűleg az Egyesületen belül más tisztséget nem viselhetnek.

1. A Fegyelmi Bizottság hatásköre

a)      A Fegyelmi Bizottság jár el első fokon az Egyesület valamennyi fegyelmi ügyében, kivéve a Fegyelmi Bizottság saját tagjait érintő fegyelmi ügyet. A Fegyelmi Bizottság saját tagjait érintő fegyelmi ügyben első fokon az Elnökség jár el.

b)      Az Elnökségi hatáskörbe eső tag kizárási ügyekben – a tényállás tisztázásával, és a határozati javaslat elkészítésével kapcsolatos feladatokat végzi.

c)      A Fegyelmi Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Elnökséget a fegyelmi helyzet alakulásáról, felelősségvonási gyakorlatáról, az éves rendes Közgyűlésen pedig évente beszámol munkájáról a tagságnak.

A Fegyelmi Bizottság Működésének részletes szabályait az Egyesület Közgyűlése által jóváhagyott Fegyelmi Szabályzat tartalmazza.

XII. fejezet

Az Egyesület vagyona, gazdálkodása

1. Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai – a tagdíj, és belépési díj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
2. Az Egyesület vagyonát a Zalalövő 199/37 hrsz-ú területek és az azokon található ingatlan-felépítmények, illetve ingóságok, készpénz és követelések alkotják.
3. Az Egyesület bevételei: tagdíjakból, belépési, bérleti és egyéb (fenntartási) díjakból, az Egyesület kezelésében lévő vízterületekre kiadott területi engedélyek szolgáltatási díjából, az Egyesület alapszabályszerű tevékenységéből eredő más bevételekből, valamint az esetleges külső támogatásból és egyéb adományokból állnak, melyek elkülönítetten a számviteli szabályoknak megfelelően kerülnek nyilvántartásra.
4. Az Egyesület tagjai a Polgári Törvénykönyv kártérítésre vonatkozó szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartoznak az Egyesület vagyonában vétkesen okozott károkért.
5. 5.        Az Egyesület vagyonáért, valamint az Egyesület vagyoni eszközeinek a költségvetésben jóváhagyott, meghatározott célra való felhasználásért az Egyesület vezető tisztségviselői, (Elnök, Alelnök, Titkár és további Elnökségi tagok,) és a Felügyelő Bizottság tagjai felelősek.

XIII. fejezet

Az Egyesület felügyelete

1. Az Egyesület működése felett az ügyészség – a 2011. évi CLXXV törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel - az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol.A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyben egyébként bírósági, vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
2. Az Egyesület szakhatósági felügyeletét a Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Vadászati és Halászati Osztálya látja el.

XIV. fejezet

Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

1. Közgyűlés (tagok) kimondják a megszűnését,
2. ha az arra jogosult szerv megszünteti,
3. az Egyesület megvalósította célját, vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
4. az Egyesület tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt,

Feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.

Az Egyesület jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy, vagy több egyesületre szétválik.

[8]

XV.

Záró rendelkezések

1. Ezen Alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2016. február 19. napján megtárgyalta és a változásokkal egységes szerkezetbe foglalva elfogadta azzal, hogy az a 2012. február 17. napján kelt korábbi Alapszabály helyébe lép, és az Alapszabály keltezésének időpontja 2016. február 19. napja.
2. Az Alapszabály megtekinthető az Egyesület székhelyén, illetve az Egyesület honlapján:
   https://borostyanhe.wordpress.com/
3. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, egyebekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetve a kapcsolódó egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései irányadóak.

Zalalövő, 2016. február 19.

          ........................................................                                                                            

                                                                                                                 

                        Egyesület Elnöke                                               Egyesület Alelnök

          ........................................................                                                                            

                                                                                                                 

                           Elnökségi tag                                                      Elnökségi tag

Ezen Alapszabályt az Egyesület Közgyűlése, a 2016. május 27. napján megtartott Közgyűlésen meghozott 1/2016. (V.27.) számú, módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan 2016. május 27. napján hagyta jóvá.

Zalalövő, 2016. május 27.

          ........................................................                                                                            

                                                                                                                 

                        Egyesület Elnöke                                               Egyesület Alelnök

          ........................................................                                                                            

                                                                                                                 

                           Elnökségi tag                                                      Elnökségi tag